Blog

Vasárnap 10 óra. A Teréz templom harangja zúg. Ezerrel süt a nap. Sétálok. Nem sietek. Rég jártam arra, a belváros mostanában kimaradt, bár járkálok ide-oda, de valahogy ez a rész a Nagymező utca-Király utca-Andrássy út-Körút nem került sétáim nyomába. Az meg még...

Ahogy megébredek, vagy legalábbis tudatomnál leszek, azonnal beindul az agyamban a zaj.   Néha meg tudom állítani, de nagyon nehéz. Gondolom, mindenki így van ezzel. A zajjal egy időben jönnének a tervek, a vágyak, a feladatok. Aztán, egy valami elsöpri, miközben az...

Tegnap délelőtt a parkban járva, fürdőzve a csodákban, amelyek körülvettek, ráfeküdve a szélre, sétálva meditálva, nem sejtettem, hogy ez még annál is jobb ötlet volt, – hogy nem rohantam vissza a lakásba online mozogni, – mint, ahogy elképzeltem. Mert este a...

Szombaton tánc közben azt kívántam, hogy a vasárnapra beígért eső maradjon el. Nem mintha nem tudnám, hogy kell a földnek, hiszen látható, mit tett az az eső a természettel, hogyan robbant ki a tavasz láthatólag az eső nyomán. Ráadásképpen, az eső következtében...

Tegnap a tavasz csodáit mutatta, az ég kékje, a napsütés, a légben szálldogáló nyárfaszöszök, a hirtelen nemlétező szoknyám alá bekukucskáló szélfuvallatok. Szóval megformálódó gondolataimat, és erősen a külvilág szépségeire figyelmes szemeimet csak legeltettem a...

Elég sűrű napjaim vannak. A sűrűséget az önmunka, a vízvezetékszerelő, a váratlan és nem rossz történetek, és a napi teendők mind befolyásolják. Nem tudtam, milyen idő van, amikor tegnap négy óra után elindultam a Szigetre az öt órakor kezdődő táncra. Kilépve a...

Tegnap, (április 18-án szombaton), amikor a Gellért-hegyre igyekeztem a délutáni táncra, a 27-es busz megállójában, elkezdett az eső “cseperészni”, és nem hagyta abba, még úgy se, hogy szimbólummal próbálkoztam, – mely egyébként más esetekben sikeresen elállította...

Megosztottam Oláh Andreával való telefonos interjúból készült könyvajánló podcastom Végtelenül hálás vagyok Andreának, mert megkeresésemre szívesen fogadott, elolvasta a könyvem, és azt hallotta ki belőle, amit közölni szántam. Nagyon fontos, bármilyen helyzetben,...

Talán 1996. táján jártunk, amikor egy tanítványom édesanyja meghívott a lakásukra. Nem nagyon volt ilyenre precedens a 22 év tanári pályám alatt, nem is emlékszem, hogy miért fogadtam el, hiszen nem voltam osztályfőnök, csak fél évig, fél csoport tanítása okán....