Valentin nap után és annak margójára
Valentin nap margójára Sokat írtam már arról minden fórumon, milyen volt, amikor én voltam az „eladó”, akár ruhaboltban, akár vendéglátósként, mint pincérlány, később, mint tanár, és mint könyvkereskedő. Arról is sokszor beszéltem, hogy édesanyám milyen...
Vörös az ég
A reggeli égbolt eszember juttatta ifjúkorom kedvenc regényét: Giuseppe Berto: Vörös az ég című alkotását. 12 éves korom táján, a szüleimmel havi rendszerességgel nagybátyáméknál tett családi látogatásainkkor, igyekeztem magam kivonni a „vendéglátó” család...
Woody és én
A képen látható Woody Ellen figurát, amint éppen Superman, kb. 5 éve alkottam. Akkortájt egy Magyarországon 19 éves koromban rövid együttjárásban megismert, jelenleg Amerikában élő, ismerős talált rám, és a közös, – végül meg nem valósult üzlet jegyében, – figurákat...
Emlékek szárnyán előrefelé
. Ma egy éve nagy sétát tettem. Csodás napsütés volt, és elképesztő felhők! A Lánchídhoz, a Lánchídra igyekeztem gyalogosan a Kálvin tér irányából, hogy a Lánchídon, – mint az egyik jelkép a melldaganok ellen, – lefotózzam a könyvem, (mely még jelenleg is kapható...