Szerző: Rónai Katalin | márc 24, 2021 | Blog
Egy 2012-es emlékre ébredtem. (Hm. 2012-2021.) Nyár közepe volt, és másodszor maradt el a Textiljáték OKJ-s vizsgám, mert a minisztérium „nem ért rá” vizsgabiztost küldeni. Ugyanúgy elmaradt a Joós Zsófi által szervezett tánctábor, – mely a tervezett OKJ-s...
Szerző: Rónai Katalin | márc 22, 2021 | Blog
Egy ismerősöm azt írta ki az oldalára, hogy megszünteti, mert ez a Face halott, ő, pedig él. Azt gondolom, hogyha halott is, még az életünk része, sajnos, vagy hála, sosem tudom eldönteni. Magam egyre kevesebbet tartózkodom itt, ez jó, nekem jól esik, mert azt érzem,...
Szerző: Rónai Katalin | márc 20, 2021 | Blog
Ma reggel rájöttem, hogy az az igazi öröm, amikor ráébredek arra, hogy minden, ami a komfortzónánból kilök, jó hatással van rám, mert változásra serkent. Lásd tegnap esti fúrás, mely este úgy tört rám, és az egész házra, mint egy ébresztőőőőő. Első gondolat: – Jól...
Szerző: Rónai Katalin | márc 18, 2021 | Blog
Tavaly születésnapomra kaptam letöltött kártyákat, amelyeket be szerettem volna laminálni. Találtam is egy helyet, járművel kb. húsz perc, itt Kőbányán, de én gyalog indultam neki, egy éve március 13-án, pénteken. Gyalogosan, a picit szemerkélő esőben, élvezve, hogy...
Szerző: Rónai Katalin | márc 8, 2021 | Blog
Csorog az államon a mangó édes arany-napsárga leve. Behunyom a szemem, és várom a képeket, mit idéz fel, miközben az édes hús a fogaim között kis cafatkákká lényegül, és torokcsúzdámon a gyomrom felé indul. Egy mondat, és egy történet ugrik fel. Apósom az érett...
Szerző: Rónai Katalin | márc 3, 2021 | Blog
„Vigyázzunk egymásra!” harsogják a plakátok. Oké. Felhúzom a maszkot, szabad levegőn, egyedül blattyogva, letolom, ha senki előttem, mögöttem, figyelek, ahol tudok, nem mászom bele más aurájába, és reménykedem, hogy a BKV-n és a boltban az enyémbe sem...
