Szerző: Rónai Katalin | nov 29, 2021 | Blog
Valaki tegnap azt mondta, hogy azért táncolok, hogy a gyermek,- ifjú, és fiatal felnőttkori hiányaimat pótoljam, vagy, legalább azt éljem meg, amit akkor, vagy fiatal feleség-asszonyként nem tudtam. Bizonyára igaz ez is, hiszen, a tánc mindig bennem volt, hiszen,...
Szerző: Rónai Katalin | nov 24, 2021 | Blog
Tegnapi posztomat sokan olvasták, hála érte mindenkinek, volt megosztás is, boldoggá tett, hogy mennyien magukénak érzik ezt a fontos témát, ezért most egy kicsit visszakanyarodnék saját magamhoz. Egy hónap múlva szenteste, és furcsa érzések vannak bennem. Tanulás, és...
Szerző: Rónai Katalin | nov 23, 2021 | Blog
Ma egy az élvezetekről szóló videót hallgattam reggel, miközben élvezetesen kanalaztam a leforrázott zab, mandula, kesudió, szárított vörös áfonya, kiwi, és mangó keveréket. Élvezettel rágtam, nyeltem, és megdicsértem magam, mert a finomságok nem két rágás után...
Szerző: Rónai Katalin | nov 22, 2021 | Blog
A november 20-i tánc margójára: Vonulnak a légben a költözőmadarak. Igaz, láttam már januárban is csapatostul a lakótelepünk felett repülő vándormadarakat, de most csodálkoztam rá arra, hogy minden csapat mögött van egy-két lemaradó madár, akik, valószínűleg...
Szerző: Rónai Katalin | nov 16, 2021 | Blog
Szombaton a délutáni táncon, nyirkos, párás, nedves ködtől permetező légben, újra és ismét megtörtént a csoda, az együttlét, és a tánc csodája, amely átkeretezte az időt, a néha csontig hatoló nyirkot. Amikor olyan tevékenységben mozogsz, amely elvon a környezet által...
Szerző: Rónai Katalin | nov 16, 2021 | Blog
Sok dolog zajlik a térben. A bolygók, és az anyagi világ, az energiák, és az emberek valahogy olyan az egész, mintha lebegnék, és valahol a világ végére érve, lenéznék. Már nincs mindig kedvem leülni a világ végén, és lóbázni a lábam, mert akárhogy szeretném kizárni...
