Mint írtam, négy éve, este vetkőzés közben leltem meg a dudort, a jobb mellem, jobb sarkában.
Nem mesélem el, mert nem akarom visszaidézni azt az éjszakát, amelyet négy éve megéltem. Rettegés és pánik, félelem, és minden rázúdul az emberre.
Az első pánikkal egy időben, én, a NŐ, én az EMBER, elkezdi keresni az okokat.
Mi lehet az a trauma, vagy évek óta tartó folyamat, amely egyszer csak egy felszínen is látható dudorban megjelenik, majd az orvosok által, rosszindulatú tumorként aposztrofálódik, s amely figyelmeztetésképpen megjelenít valamit, méghozzá a női lét egyik legfontosabb pontján, a mellben.
S bár a melldaganatok magasan viszik a prímet a daganatos betegségek skáláján, sőt a férfiak körében is megjelenik már elég sokszor, a többi daganatfajta általában nem látható, érzékelhető, csak, amikor már nagyobb a baj.
Olvastam, hogy akkor lesz látható, érzékelhető bármi, ami a sérült lélek által a testben kialakul, amikor a lélek már elindult a gyógyulás útján, a test késlekedik a jelzéssel.
Tudom, viszont azt, hogy a test hangjára „” mindig érdemes figyelni. Nem kell ahhoz megvárni azt, hogy betegségben jelenjen meg a határ meg nem húzásának láthatósága, vagy a NEM-et nem mondani tudás, a bántalmazó kapcsolatban maradás, és minden, ami nekünk nem jó, de, amiben képtelenek vagyunk változtatni. De figyelhetünk trendektől függetlenül étkezésekkel, ruházkodással, a jóllétre törekedve, mert a testünk „beszél”, jelez. Akár azt mondja, hogy most nem szeretném, ezt, vagy azt, ezek fontos jelzések.
S mi van akkor, ha ott van egy daganat, amely kialakult, az amúgy teljesen optimálisan normálisan velünk együtt a testünkben élő daganatsejtekből. Akkor ahhoz, hogy túlélj, nem káromolsz, nem kérdezgeted állandóan, azt, hogy „miért pont én”, hanem, elindulsz befelé, és lefelé, önmagadba szeretettel.
Nekem a családállítások hosszú sora, – a legmélyebb okok kutatására, – egész napos táncok, naplózás, alkotások hosszú sora, novellaírás, beszélgetések, meditációk segítettek, támogattak, emellett a megtalált Tűzmadár Alapítványi segítség, a pszichológus, a gyógytornász, a közös belső munka, a tanfolyamok, a művészetterápia, mindeközben, az örömmel megélt napok, szinte semmi betegségtudat, ezek mind támogattak kint és bent.
Úgy építettem be a darabkákat, mint a mikroszkóp alatt nézegetve az egyre kisebb részecskéket megtalálva, beépítettem volna valamit, amit addig senki sem tudott a testről, és lélekről.
A kvantumtechnológia; és pl. Dr. Joe Dispenza könyvei később találtak meg, amikor önmagamtól, és belső indíttatásom által már sok olyan önsegítő lehetőséget felhasználtam gyógyulásom érdekében, amely kapcsolódik e tanokhoz, s amelyre példák százai vannak a jelenleg kvantumtechnológiával gyógyítók könyveiben, és eseményein.
Az olvasott könyvek által elfogadott, saját magam történéseivel sok mindenben alátámasztott, az orvosi protokollt kiegészítő, belső indíttatásom által sikerre vitt eredményeim mellé kapcsolódott, a 2022. januárjában megtalált, Dr. Cook által, hangalapú rezgéseken alapuló gyógyító, védelmezőrendszer, melyben visszaigazolását látom, a bennem, a gyógyítási-gyógyítási folyamat egy éve alatt, és az azóta lezajlott kontrolloknál kialakult, és hasznosított módszereknek, amellyel megkönnyítettem a lelkemet, stabilizálom az egészségemet.
Mellékelt fotó 2019-es egynapos Lemanguria tánc WS-en készült, melyet csodálatos, végig mellettem álló táncvezetőm Bábel Andi vezetett.
Mindezekről olvashatsz: A daganat mint ajándék c. könyvemben, melyből még vagy 80 példány vár arra, hogy elolvassátok. Köszönet és hála minden olvasóért, és mindenkiért, aki itt van velem, értem, értünk.