Elmerengtem. Hogyan lehet még ilyen hosszabb posztban is kitérni arra a rengeteg dologra, amit megértem, amit megdolgoztam, a boldog, örömteli, és a lesújtó napokat?
Hogyan lehetne akár egy egész posztot írni a képeken viselt ruháim eredetéről, vagy tán arról, hogy ki is fényképezte, hisz az is lehet, hogy a ruha alkotója, melyet én terveztem, már rég a mennyország lakója, de az is lehet, hogy az akkor fiatal fotós, épp aktuális pár hetes párom is már rég odakötözött.
Mégis, azt gondoltam, hogy azzal az óriási csavarral folytatnám, amely sok mindent megváltoztatott, vagy éppen pályára állított, újfent.
Érettségi után, mellyel igazán nem dicsekedhettem, egyből lett munkám. A házunkban lakó mérnök által, aki beszervezett a Kohászati Gyárépítő Vállalat kőbányai részlegébe, ahol egy férfiak által erősen meghatározott brigádba kerültem, félénk szűzként, reggel hatra érkezve, és délután kettőig a hangos röhögéssel tarkított szexuális élményeiket kénytelen hallgatva, egy óriás fémdobozban ülve, kábelkötegeket „bandázsolva”. Nem volt hát furcsa, hogy minden reggel fél öt és háromnegyed közt, fehér arccal fogyott el alólam a lábam, és rogytam a kád szélére, vagy a fajanszra, majd életet lehelve magamba, kis anyai segítséggel, fél hatkor a Kőbánya felé rohanó buszon merengtem az életemen. Ezt három hónapig bírtam, majd „továbbrepültem”, rosszabbnál-rosszabb munkahelyekre, ahol a nőnél csak a porrongy volt alacsonyabb rangban. Volt Kórház és Röntgentechnika, Elektromos KSZ, Országos Tervhivatal Számítógépközpontja, végül újra Kőbánya, KISZORG nyomda.
Persze, nem én lettem volna, ha csak ez van. Dolgoztam a KISZ kötelékében, mint fiatalkorú bűnözők utógondozója, néha életveszélyes szituációkban, lakásokat látogatva, külsőztem a Hungarocamion újságnál, klubot vezettem a XVII. kerületben, abban az időben, amikor Cintula, az első DJ ott egyengette karrierje elejét. Eljártam a Győzővel együtt felfedezett, és megszeretett Omega vasárnapi klubjaira az „E” épületbe, népművelés-magyar szak előkészítőre jártam az ELTE-n, elvégeztem egy gyors,- és gépíró tanfolyamot, és elhatároztam, hogy vagy népművelő, vagy újságíró leszek.
Az ELTE-re nem vettek fel.
III-os osztályfőnöknőm Sinkóné Tóth Gabriella ötlete és támogatása segítségével, viszont, 21 évesen a debreceni Tanítóképző népművelés-könyvtár szakos diákja lettem.
Ez a három év, melyet két másik velem egyidős társam kivételével három évvel fiatalabb, hozzám képest még fiatalabbnak tűnő évfolyamtársaim körében éltem meg, ugyancsak bővelkedett a lázadásban, a megszégyenítésben.
Vidéki társaimnak és tanáraimnak budapesti létem, önállóságra való törekvésem, vélemény-nyilvánításom rendesen csípte a szemét, pedig sosem hivatkoztam erre, mindössze magamat adtam, azt viszont nagyon.
A tanítóképző, mely ma már főiskola, és az én papírom is két főiskolai diplomának felel meg, előtt, szintén osztályfőnököm által, a neki felajánlott helyet átvéve, másfél hónapot dolgoztam a Keménykalap és krumpliorr c. filmben, mint a fiú főszereplők pedagógiai felügyelője. Ez a másfél hónap újabb ablakot nyitott meg előttem, amelyen belül sok furcsaságot láthattam, de ugyanakkor közelről az akkori színésztársadalom leg-leg-legjeit, akik mellékszereplőként ugyan, és ezt meg,- megemlítve, de fantasztikusságukról mini szerepekben is tanúbizonyságot tettek.
A debreceni három év egy másfél éves nagy szerelmet is hozott Kovács Lajos Zsolt debreceni segédszínész képében, mely kapcsán még több gyufát húztam ki, az amúgy is fenyegető helyzeteimben, melyeket, az irigység, a korrektség, és a tisztesség hiánya indukált velem szemben, így egy esetben fegyelmivel, majd következő alkalommal a kollégiumból való kirúgatással fenyegetett, bár mindkét esetben vétlen voltam.
Debreceni évek világmegváltásai, stoppos utazások Lengyelországba, Erdélybe, dohányzásra rászokás, és minden vizsga, és beszélgetés megfejelése a 3 forint, 40 filléres fél rummal, még egy páncélt tett rám, mely persze véletlen se védett meg a továbbiakban attól, hogy ugyanezeket a „hibákat” ne kövessem el, újra és újra.
Fotók: 21 éves kori indexbéli fotóm. Kedvenc sportjaim egyike, és focibajnokság Debrecenben, melyet egy begyulladt vakbél, műtét, budapesti betegállomány, majd biztos álláshely megszerzése követett, még az államvizsga előtt. Könyvtártan vizsgatanítás, és egy vidám-szerelmes téli kép a huzatos városban.