Több helyről is visszajeleztek, olyanok, akik nem olvasták a könyvemet, csak a címét látták, hogy mégis, hogy képzelem, hogy ilyen címet adok egy könyvnek. Talán, még az is megfordult a fejükben, bár, lehet, hogy ez az én nézőpontom, hogy kinevetem, kigúnyolom a daganatos betegséget, amely halálozási arányában elsők, vagy másodikak vagyunk lehet, hogy az egész világon, de Európában bizonyosan.
Nos, a könyv felhívás keringőre.
A könyvem a kihangosítás, a segítségkérés, a kapcsolódás könyve, amely arról is szól, hogy milyen egyedül maradsz, ha bármilyen komolyabb bajban találod magad, és, ha nem kérsz, nem tudsz be, elfogadni, akkor még nagyobb lesz a trauma, a betegség, és a folyományai.
Mindannyian hirdetjük, hogy fejben dől el minden. Ezt sokan kifordítják, és ujjal mutogatnak, hogy bezzeg, ők nem akarták, hogy meghaljon a családtag, hogy baleset történjen, hogy autoimmun beteg legyen bárki is, stb. „A fejben dől el”, nem az áldozathibáztatásról szól, hanem pont arról, hogy hogyan tudunk túllépni, kinyitni magunkat a segítségkérés felé, és ez nem az interneten keresgélés, amely esetleg félelemkeltésével a még mélyebb állapotok felé taszíthat, hanem, afelé indíthat el, hogy merjük felvállalni a sebezhetőségünket.
Mert a betegségeink kódolva vannak bennünk. Lehet, hogy már előző évszázadok óta, generációk óta, lehet, hogy átvettük valakitől, mert őt akartuk megmenteni, lehet, hogy addig akartunk elbújni, elfogadva, elhíve azt, hogy mindenért mi vagyunk a hibásak, hogy legyengítettük a szervezetünket, és az egyébként testünkben mindig jelenlévő daganatos sejtek erőre kaptak.
Minden lehetséges, ami talaja bárminek.
Sokat gondolkodom Tompos Kátya halála, és a pár évvel ezelőtti Fábián Juli halála okán. A tagadás, az eltitkolás, az elfogadni nem tudás, és a kihangosítás, a történet felvállalni nem merés okán.
Mert volt ilyen haláleset a volt férjem családjában is. Ahol „szégyenként” élték meg, azt, hogy 33 évesen melldaganatot diagnosztizáltak a lányuknál. El is ment hamar…
A családállítás az okokat is fel tudják tárni. Én a gyógyulási folyamatomban folyamatosan jártam állításokra, kutatni az okot, és meglátni a feloldozási, gyógyulási lehetőségeket. A megbocsátás, ami ezeken az alkalmakon megérkezik, a feloldás, a hála, a szülői, nagyszülői csomagok visszaadása, felszabadító lehet, és főleg a gyógyulás útját nyitja meg a lélek, és ezáltal a test számára.
És egy olvasó írta:
Hozzászólások
Farkas Anikó
Drága Kata! A könyved fantasztikus
, és mindenkinek ajánlom – az érintetteken túl – , aki kellően empatikusnak gondolja magát, vagy megvan benne a szándék, hogy ezen a téren fejlődjön
. Még megvannak a hangjegyzeteim, amit történeted olvasása közben felvettem, a kapcsolódó élményeim, emlékeim 
okán, a felismerések által. Tudtommal senki nem érintett, nem volt érintett az én családomban daganattal, de minden más esetben is 
tanulságos mindaz, amit elmesélsz. Hálás vagyok
, hogy ismerhetlek, hogy személyesen kaphattam dedikált könyvet egy kis csevegéssel egybekötve
. Ölellek, és még sok elégedett ügyfelet, sikeres működést kívánok, egészségben.
, és mindenkinek ajánlom – az érintetteken túl – , aki kellően empatikusnak gondolja magát, vagy megvan benne a szándék, hogy ezen a téren fejlődjön. Még megvannak a hangjegyzeteim, amit történeted olvasása közben felvettem, a kapcsolódó élményeim, emlékeim okán, a felismerések által. Tudtommal senki nem érintett, nem volt érintett az én családomban daganattal, de minden más esetben is tanulságos mindaz, amit elmesélsz. Hálás vagyok, hogy ismerhetlek, hogy személyesen kaphattam dedikált könyvet egy kis csevegéssel egybekötve. Ölellek, és még sok elégedett ügyfelet, sikeres működést kívánok, egészségben.