A napok telnek, és a furcsa energiák sokszor érdekes ötleteknek adnak megvalósulási lehetőséget. 15 éve már, hogy retikül helyett hátizsákkal közlekedem. Akkortájt nem volt divat még, mint kb. két éve, nekem mindig is jó volt, hogy a kezeim szabadon maradnak, és hogy nem húzom lefelé a gerincem, ha valamit vásárolok, vagy beszerző úton járok.
Alapból még régebben kezdődött a hátizsákos korszak, mert, amikor másodállásos könyvkereskedőként is „üzemeltem” , (1991-től 2010-ig) hátizsákkal, és bevásárlókocsival „szállítottam” a könyveket a Virányos Általános iskolába, ahol dolgoztam, és, ahol először könyveket árultam, majd 1998-tól a TF-re, ahol négy évig árultam a könyveket, később az MTI-be, ahol 9 évig saját boltom volt.
Egyszemélyes könyvkereskedő lévén, ezzel a szállítási módszerrel tudtam több helyen megfordulni, akár egy délután alatt, vagy reggel óráim előtt, amikor már reggel hétkor úton voltam a nagykereskedések felé.
Szóval a hátizsák mindig is jó társam volt a cipekedésben, – amely tevékenység, egyébként számomra az egyik legjobban utált pontosan a hosszú évek óta tartó folyamatok miatt. –
(Ugyanígy társam 42 éve, a bevásárlókocsi, amely nekem sosem volt „Banyatank”, hiszen, mindig márkásakat vásároltam, nem sajnáltam rá a pénzt, – pont azért, mert ilyen nagy szükség volt rá, – volt, amikor egészen Bécsig mentünk érte, ez az első márkás kocsim volt, amely hosszú éveken át könnyítette meg az állandó cipekedést.)
Szóval a hátizsák. Mivel retikül helyett is szolgál engem eme nemes tárgy hosszú évek óta, szeretem, ha harmonizál a ruházatommal. (Ez egy becsípődés, de ennél nagyobb bajom sose legyen.)
Így, hát, mivel szert tettem a hét elején egy világoslila nadrágra a turkálóból, – gondolatilag, előbb megteremtve, hisz a lila a változás színe, és a színek amúgy is fontos szerepet játszanak az életemben, – gondoltam, hogy jó lenne hozzá egy hátizsák.
És, hopp, eszembe is jutott, hogy van egy sajnálatosan kihízott, de számomra kedves rózsaszín farmer, amely talán három éve várja a varrós cuccaim közt, hogy átvarázsolódjon valamilyen másfajta tárggyá.
Eztán jött maga az ötlet, és a kivitelezés, és megszületett, egy valakitől örökölt, kedves vastag vászon kombinációjával az új saját magam által varrott hátizsák.
Amennyiben bármilyen általad elképzelt baba, báb, mesefigura, vagy kézműves tevékenységgel készülő óra, szatyor, hátizsák a vágyad, s magad nem tudod, megvalósítani, keress bizalommal,