Újhold köszöntött tegnap reánk. Azt is olvastam, hogy részleges napfogyatkozás is volt, valahol egy kis részen Magyarországon.
Anno 1999. augusztus 11-én több ezred magammal leutaztunk Siófokra. Konkrétan egylábon álltunk a vonaton. A terv, amely miatt mentem, igazából az energia volt, hiszen nem bámultam az eltűnő napot, hanem valamilyen teljesítmény túrán, sétálva, semmit sem látva éltem át a napfogyatkozást, tehát adtam a kakinak egy jó nagy pofont.
De ezt akkor nem tudtam, nem éreztem, 10-ed annyira sem voltam annyira tudatos, mint ma, – bár még manapság is van, hogy besétálok olyan helyzetbe, amely nem komfortos nekem.
Hazafelé a vonaton a másik lábamon álltam, budapestre érve utam akkori szerelmem pince könyvesboltjába vezetett, aki nem is tudom, miért nyitva tartott ezen a napon, amikor aztán senki az égegyvilágon se akart volna könyvet venni. Egész Budapest kihalt városként, a Covid karantén utáni hetekre hajazott, sehol egy ember.
Vagyis, mégis, mert a hátizsákom az üzlet első részében hagyva, a bejárati ajtó nyitva, utánam settenkedett valaki, és ellopta a hátizsákból a pénztárcám, benne az összes iratommal.
Mindezt tetézve, hogy a pánikot teljesen kiterjesszék, a tolvaj segítóje bekiabált a boltba, hogy látott egy embert kijönni egy szatyorral, aki balra ment…
Természetesen, rohantunk utána, a semmi után. és hiába kutattuk át a környék összes kukáját, semmi nem került elő.
Ugyanez év októberében második válóperi tárgyalásomra várva a bíróság folyosóján, – az elsőt két évvel azelőtt visszavontam, azt hittem, rendeződnek a dolgaink, – volt férjem azt mondta, hogy nem engedi! hordani a nevét, ha elválasztanak. 
Namost, az asszonynevemet nem szerettem, semmi közöm nem volt hozzá, azon kívül, hogy elfogadtam anno, hogy Xné leszek.
Közöltem hát, hogy a sors, vagy, bármi más gondoskodott arról, hogy még véletlen se gondoljam meg magam ott, és akkor, se a válás, se a nevem ügyében, mivel minden iratomat ellopták.
Az, hogy ellopták a pénztárcámat, az egy sokk volt, amelynek megágyazott a délelőtti séta a semmiben, a semmiért Siófokon. Az a sokk egy gyászfolyamatot eredményezett, melyet a kimondott válás felülírt, egy másik gyászfolyamat indult el, akkor is, ha ezt akartam.
Bármilyen elakadás, gyász, veszteségfolyamat blokkokat képez a testedben, lelkedben, bármikor történt is az.
Blokkok, pedig feloldásra várnak. Amikor azt érzed elakadtál, valami flusztrál, vagy, csak szeretnéd tudni, miért nem megy, ami nem megy, keress meg.
A Lenormand kártya, vagy az Atlantisz Emlékezete társasjáték kiváló segítség a blokkok oldásában.
Keress bátran!