Varrtam (magamnak) egy pachwork szoknyát.
Az legalsó sor 6 m X 25 cm, a harmadik sor 4,5 mX25 cm, a második sor 3 m X 25 cm, és a derékrész 1,5 m X 25 cm kockákra vágott változó mintájú anyag. Tehát, 25 cm szélességű, és 16 méter anyagot használtam fel az elkészítéséhez!
Egy regényből jött az ihlet, és az, hogy kipróbáljak valami mást, amit még nem csináltam. Papírral már dolgoztam, mintha pachwork lett volna, lásd scrapbooks, de soha nem próbáltam még bármilyen ilyen technikával készült dolgot.
Nem volt egyszerű, többször megnéztem a videót, amelyen keresztül el tudtam képzelni a saját szoknyámat.
Anyagom van bőven, hiszen évek óta alkotok és gyűjtögetem az anyagokat, színek, fajták, méretek szerint, is akár, és sokakkal ellentétben, felnőtt koromban, 12 évvel ezelőtt megvalósult, az a vágyam, melyet asszonykorom, vagyis 1977-óta dédelgettem, hogyha varrok valamit, ne kelljen elpakolni, akár éjjel kettőkor a varrási helyről, ha vasalót se kelljen előkapni, visszatenni, akár varrás közben, hiszen sokszor, úgy látom igazán, milyen is lesz, (ezt egyébként a Nemzeti, – most Pesti Magyar Színház jelmezvarró műhelyében láttam, tanultam, ahova egy ismerősöm vitt be, és kaptam rengeteg maradék bőrt, de kaptam volt tanítványok anyukáitól, fonalat, anyagot az Erkel jelmeztárából, tehát hosszú-hosszú évek óta gyűjtögetem a különleges anyagokat, veszem meg, ha épp meglátok valamilyen különlegességet, vagy épp az kell egy megrendeléshez…), szóval, a jelmeztárban láttam, hogy mindent levasalnak, mielőtt rávarrják, felvarrják, átvarrják.
Szóval elkészült a szoknya. Négy és fél nap volt, jó, nem egész nap azt csináltam, de eléggé elhúzódott, és gyönyörű lett. Imádok táncolni benne, és olyan nőnek, nőiesnek érzem magam, ahogy csak kevés szoknyámban, pedig, minden ruhadarabomat szeretem, mert általában megteremtem, amire vágyom, ruházatilag, (is).
Aztán eldöntöttem, hogy megindítom az új projektemet. Hogy varrni fogok újra, de eladásra, a kérdés mindössze az, ami a segítő munkáimnál is gyakran felmerül:
Mi kellene ahhoz, hogy olyanok találjanak meg vágyaikkal, megrendeléseikkel, problémáikkal, akik tudják, hogy én lehetek az az alkotó, az a segítő, akinek szívesen kifizetik az általam kért összeget, mert minden kapcsolódásban látják azt a rengeteg munkát, törődést, szertetetet, amelyet beleteszek, s ezért az energiacsere csodálatos módon, áramlóan megtörténik, amelytől én újabb, és újabb ihleteket kapok, merítek az Univerzum által, amellyel megint újabb, és újabb embereknek tudok átadni az általam alkotott tárgy, hátizsák, szoknya, báb, átvétele által, vagy lelki oldalról, elakadás szeretetteljes feloldásával?