Szerző: Rónai Katalin | jan 30, 2024 | Blog
Tegnap a vakító napsütésben zajlott gellérthegyi szabadtéri tánc végén, a zárókörben, egy szójáték jött a fejembe. HETVENKEDŐ – HETVENKETTŐ Miután ezt ki is mondtam, megtetszett. Mert ez a terv. A szeretet-cunami elmúlásával, áttranszformálni magamba mindazt a szépet...
Szerző: Rónai Katalin | jan 30, 2024 | Blog
Amíg élek, mindig van következő. Ami előtte volt, a 71 év, az emlék. Mind, akármilyenné vált az én emlékezetemben, hisz máséban nem is lehetne így, a már elmúlt. Mert, lehet egy virágot nézni számtalan embernek bárhonnan, a virág egy, de a nézőknek a virágról alkotott...
Szerző: Rónai Katalin | jan 30, 2024 | Blog
A nap, amely az enyém, s amely mindenkié, aki mai napon látta meg a napvilágot, ezen a földön, bármikor. A történetem folytatásra vágyik, hiszen nem értem még máig, nem volt elég ez a hét nap, hogy írjak róla, még úgy sem, hogy akár 22 évet ölelt fel pár sor. De most...
Szerző: Rónai Katalin | jan 30, 2024 | Blog
Hajnali négykor, ahogy a héten minden reggel, megébredtem. Kis mókolás, és valamilyen ismert meditációs hang segítségével még részletekben, de hatig aludtam. Közben felsejlett, hogy a gazdag, és kanyarokkal tarkított életem milyen jól mutatna egy könyvben, de...
Szerző: Rónai Katalin | jan 30, 2024 | Blog
Amikor a Keménykalap és krumpliorrban dolgoztam, nem voltam túl boldog. Ennek sok oka volt, ezt most nem részletezném, a lényeg, hogy sosem gondoltam, hogy valaha tanár leszek. Mégis, amikor, kulturális nevelőtanárként bekerültem a XIII. számú szakmunkásképzőbe,...
