Rájöttem, mi mozgatja, tette milliárdos tétellé a Facebookot.
Miért nem tudott az IWIW meggyökeresedni, és miért lett világszerte első a lopott ötlet alapján megszületett fórum.
Mert az, amit folyton el akarnak venni tőlünk, – amúgy a mostani algoritmusok is folyamatosan ezt teszik már, – a kapcsolódás, a támogatás, a másik, mások fejének akár virtuális megsimogatása hiányzik az életünkből.
Úgy szocializáltak minket, hogy nem elég, ha mi tudjuk, (sőt, azt sulykolták, ne is higgyem higgyük el, hogy jók vagyunk, és mi vagyunk a legjobbak önmagunk számára), hanem ezt bizonygatni, terjeszteni kell, és még az se elég, akkor jó, ha mások is rábólintanak, és elismerik milyen fantasztikusak is vagyunk.
Amúgy azt gondolom, ez így nem igazi. Bár a dicséret, a buksi simogatás, az ölelés, az érintés alap az élethez, a lélek enélkül is csodálatosan megvan. Ez „csak” a testünknek, és az elménknek kell.
De, emberek vagyunk, én meg még ráadásul NŐ is vagyok, tehát szükségem van, hogy meglássák az új frizurám, az autentikus öltözékem, a lényem, az írásaim, az alkotásaim, a gondolataim rátaláljanak azokra, akinek ez motiváló, segítő, és szépséget, szabadságot terjesztő.
Hallgatok, nézek fiatal Youtubereket, akik úgy kezdik: így hívnak, ilyen és ilyen témákban tudlak titeket segíteni, és két év alatt több tízezres nézősereget gyűjtöttek be, amelyből már meg is lehet valamilyen szinten élni.
A Facebook viszont más. Már nem látok, hála meredt mosolyú embereket, akik így akarnak kitűnni, viszont, sokan panaszkodnak, és én is észreveszem, hogy nem jutunk el azokhoz, akikhez szeretnénk.
Azért, ettől független ez a lehetőség, hogy a gondolatok itt szavakká, képekké válhatnak, amellyel több lehetek, és ezáltal másokat inspirálhatok, ez boldoggá tesz, és ezért vagyok még mindig, és újfent lelkes író. Hála és Áldás a gondolatokért, amellyel teremthető a tér, és a lét.
Tetszik
Hozzászólás
Megosztás