Furcsa helyzet, amikor a napok energiái meghatározzák a hangulatunkat. Valami tegnap volt a levegőben, és egész más érzékeléseim voltak, mint ma. Korán ébredni, ahogy tavaly egész idő alatt a karantén elengedése után, megint egyfajta erőt adott. Magam pacsirta lennék, de sokszor vagyok éjjel ébren, és akkor az öt-hat órai ébredés helyett nyolckor, vagy fél kilenckor térek magamhoz, – hiszen hajnalban nem aludtam, és ez fáradtabbá teszi az embert, mintha akkor négy órás alvás után felkelne akár, – és akkor elcsúszik minden. Olyan napon viszont, amikor az ember lánya öt óra körül ébred, reggel mindenre jut idő, még akkor is, ha tízkor tanfolyam kezdődik a belvárosban.
Volt szuper reggeli, olvasás, meditáció, kis mozgás, gyógyító hangok, pakolás, ételkészítés, egy blúz gyors befejezése, – mert feltétlen azt kellett felvennem, amelyiknek kikaptam az ujjait a héten 😃, – és gyaloglás a KÖKI-ig, majd gyaloglás a Nyugatiból az Eötvös utcai helyszínre. Ez mind belefért a reggelbe, és ezért csodásan indult.
Ebédidőben ezerrel sütött a nap. Miután megettem az ételt, amit vittem, – kölestészta, jégcsapretek “pörkölttel”, – kiálltam az Oktogon egy, az elektromos rollereknek elkerített részére, előbb a házakat csodálva, melyek nagyon rég ott állnak, és hiába éltem a környéken 25 évig, talán sosem néztem meg így őket, majd elkezdtem nézegetni a kocsikat, melyek elhaladtak mellettem. Vajon melyik autóból jön a legtöbb? Szinte meditációs szint volt, mert semmi másra nem figyeltem, csak, hogy jönnek sorban az autók, és, hogy tudom, melyik márkának, mi a logója.
Évekkel ezelőtt egy ilyen játékban a Ford nyert, most a Volkswagen, utána a BNV, az Audik, és a Mercédesek talán a harmadikok voltak. Ahogy figyeltem, rájöttem, hogy Mitsubishit nem láttam egyet sem. Ekkor rögtön érkezett egy, majd öt percre rá a másik, és mikor eldötöttem, hogy vissza kellene indulnom, ezt attól tettem függővé, hogy jöjjön még egy, legyen három. Slőn! Ekkor megindultam a terem felé, ahol folytattuk a tanulást. Megint bebizonyosodott, hogy bármit lehet kérni, meglesz, ha jól határozzuk meg, mire is van szükségünk. Áldás és Hála.
(Illusztráció egy kedvenc, a KÖKI felé a Felüljáró bal oldalán az aszfaltra fújva három méterenként…)