Családállítás
Rendkívüli módon szeretem a családállítást, alap módszernek tekintem.
Magam is 2008. óta járok csoportos és egyéni családállításra.
Tanfolyamon tanultam is csoportos és egyéni lehetőséget is, de mióta a kisfigurás családállítás megérkezett nekem, megnyílt a tér.
Bert Hellinger, egy csodálatos ember volt, aki felismerte, hogy a lelkek, minden lélek, mindenki-mindenkivel összefügg, hogy az összes ember, aki ma itt a világon van, egy hatalmas LÉLEKCSALÁD.
Amikor beszületünk egy családba, a lélek feladattal jön. A lélek olyan feladattal jön, amelyet valamelyik előző életében nem dolgozott fel. A lélek nem véletlen abba a családba érkezik, ahol kisbabaként manifesztálódik. Pl.: az a lélek, amelyik elveszett ikerként jelenik meg egy állításban, az feltételezhetően, azért fordult vissza, mert megérezte azt, hogy neki ehhez nem lesz ereje, és a másik elég, hogy
megérkezik oda, mert ő élhet kettőjük, hármójuk helyett is. De ez az anyagban, a megszületett életében hatalmas traumaként jelenik meg, ez egy állandó hiányérzet, amelyet nem tud megmagyarázni.
Az, ami a lélekben ott zakatol, akárhány éve: MI VAN AKKOR, HA ÉN a meg nem születettek JOGÁN VAGYOK MOST ITT? MIÉRT ÉLEK? MEGÉRDEMLEM-E AZ ÉLETET?
Mert ha megszületésed előtt volt abortusz, vagy vetélés, azzal a tudattal érkezel a földre, azzal a belső fájdalommal, hogyha a testvéreid életben maradnak, lehet, hogy te meg se születsz, vagy nem ebbe a családba születsz meg, tehát teljesen máshogy alakul az életed.
Ez egy akkora trauma, amely megakadályozhatja a napi életed áramlását!
Ettől lehet állandó hiányérzeted, lehetsz, szomorú, depressziós, pánikrohamaid lehetnek, lehet daganatod, mert csak azt érzed, bármit teszel nem sikerül az életed.
Egyszerűen azért, mert belül a lelked tépdesi, bántja magát, azt mondogatva”” NEKEM TESTVÉREIM HALÁLA OKÁN NINCS JOGOM ITT ÉLNI! Miért vagyok itt? Nem kellene itt lennem, ott kellene lennem a testvéreimmel, ahonnan indultunk. Mekkora dilemma, mekkora hatalmas teher!
És akkor felsővezetőmtől kapott gondolat segítségével, kimondattam, az egyik legfontosabb mondatot, azt, hogy SZABAD NEKEM ÉLNI! Szabad nekem itt lenni, szabad nekem létezni, és a létezésemben sikeresnek lenni! Nem a te életjogodon vagyok itt… stb. A feloldozás, pedig a megbocsátás, az elengedés, a szeretet, és az, hogy majd egyszer újra találkozunk…
Hatalmas, dolgok derülhetnek ki.
Válaszok érkezhetnek olyanok, amilyenekre nem is gondolnánk, olyan témákban, amit nem értünk, mert belül, ahol nem tudjuk, ott esetleg tépjük, szaggatjuk, bántalmazzuk magunkat.
„Miért történnek a dolgok, miért nem tudok továbblépni, miért érzem, hogy mindig fal van előttem, miért nem áramlik a pénz, miért nem áramlik az életem?”
Családállítás elején
Családállítás végén
Amikor vége az állításnak, akkor a figurák, teljes szeretettel ölelik körbe egymást, mintha megjelenítenék azokat a szereplőket, érzéseket, fogalmakat, tárgyakat, amelyekre beválasztották őket.