Szerző: Rónai Katalin | jan 2, 2021 | Blog
Január elsején napsütésre ébredtem. Korán volt, a kinti hőmérő 1,2 fokot mutatott. Még egy kicsit zsörtölődtem magammal, hogy miért találta ki a kis kobakom, a testem, és a lelkem, hogy nekem január 1-én táncolnom kell a Gelllért-hegyen, de aztán lecsendesítettem a...
Szerző: Rónai Katalin | dec 31, 2020 | Blog
Az a kifejezés jött reggel, miközben a reggelimet készítettem, – először banán, kivi, narancs és vörös áfonya, majd a zabot, amelyben dió, és mazsola is került, – hogy „HOZZÁVALÓK”. Elmorzsolgattam a szót, vajon a tudatalattim mire jegyezte ezt meg? Akkor...
Szerző: Rónai Katalin | dec 25, 2020 | Blog
Folyamatosan tanulok. Fiatalokat hallgatok a You Tuben, akik új nézőpontok szerint mesélik el, milyen egyszerű boldoggá tenni önmagunkat. Csodálatos három fiatal lány. Megtanít az elfogadásra, a felsőbbrendűségi érzésem kiiktatására, az elmém folyamatos morgásának...
Szerző: Rónai Katalin | dec 24, 2020 | Blog, Csak írok..
Úgy érkezett a mai nap, mint a többi az elmúlt hónapokban. Tudom az agyamban, a szívemben, a naptárra nézve, és, mert készítem a helyet a nagyszobában a karácsonyfának, hogy megérkezett az ünnep reggele, délelőttje, és nemsokára itt az ünnep estéje is. Érdekes módon...
Szerző: Rónai Katalin | dec 23, 2020 | Blog, Csak írok..
Pár napja lebeg a fekete zászló a házunkon. Valahogy sejtettem, ki lehet, aki elment abba a másik dimenzióba. 44 lakásos, 10 emeletes házban lakom, már 22 éve. Egyrészt nagy volt mindig a flusztráció, másrészt, a 44 lakásban lakó akárhány emberből, kb. huszat ismertem...
Szerző: Rónai Katalin | dec 18, 2020 | Blog
Lakásomban még nem égnek a fények. Még nem ért meg bennem az igény, hogy feldíszítsem a környezetem, még készülődöm. Amikor megjelent a könyvem legszívesebben mindenkinek küldtem volna belőle ajándékba. De aztán megálltam, (bár természetesen azért osztogattam belőle...
